A kétlábon járó méreg

Ahogy beléptünk az Abszol Útra, a megszokott tömeg és csillogás fogadott. Elhaladtunk az állatkereskedés, és egy Sötét Átkok nevű igen csak érdekes portékákat kínáló bolt előtt. Nemsokára a Gringottshoz értünk. Nekem be kellett ugranom egy kis pénzt felvenni, kellett a megvásárolandó tankönyvek miatt. Ron és Hermione megvártak, és addig megettek egy jégkrémet a Heni Fagylaltozója venű híres cukrászdában. A koboldok ezúttal sem voltak kedvesek, sőt semmi jelét nem mutatták, hogy egyáltalán észrevettek volna. Mikor kiértem gyorsan megvettük a listán felsorolt könyveket. Mindent hamar megtaláltunk, kivéve a Bűntetendő vagy Betiltott Átkok c. könyvet. A végére persze az is meglett. Ron kapott egy új pálcát, mert a régi már nagyon gyengén varázsolt, nem igazán reagált gazdája kéréseire. Épp hogy elértülk a Hogwarts expresst. Mikor már a kastély felé igyekeztünk, eszembe jutott a nyitó (mardekár elleni) kviddicsmeccs. Malfoy biztosan bevet majd pár új trükköt, hogy lerázzon a seprűmről. Ez nem következett be: Malfoy nem játszott! A gyengélkedőn feküldt, mert a szünidőben megharapda egy hatalmasra varázsolt csiga. Egész szünetben nagyon hiányzott a kviddics, úgyhogy nagyon örültem a meccsnek. A csikeszt sikerült elkapnom még a helyettesként beállított Sintia előtt. Felujjongott a nézőtér, persze a mardekár kivételével... Sajnos épp hogy meg tudtam ebédelni, rohannom kellett az első bájitaltan órára. Piton professzor semmit semváltozott év cége óta. Precízen kiszúrta azokat a kéréseket amiket nem tudtam, és akkor szólított fel. Az óra végén pedig le vont a Groffendéltől 10pontot, mert nem igyekeztünk az üstök visszapakolásával! Meggalagony óráján ennél érdekesebb volt a feladat: fehér galambból kellett papírdobozt csinálnunk. Természetesen cssak Hermionének sikerült hibátlan dobozt varázsolnia, a többieknek elég furcsán sikerült a feladat... Az óra végén, ahogy mentem ki a teremből egy szürkés bagoly rámpottyantott egy kis levelet. Érdeklődve nyitottam ki a papírt. A levelet fekete tintával írták, elég kacifántos betűkkel, és nem volt aláírás. Ez állt benne: -Gyere éjfélkor a fél kezű bába szobrához, mutatni akarok valamit. Ne áruld el senkinek a találkát! Nem tudtam mirevélni a titkos üzenetet. Mindenesetre a papírt elégettem: nehogy valaki megtalálja. Sokat gondolkoztam, és végül úgy döntöttem elmegyek. Pontban éjfélkor kimásztam a portrélyukon, és a félkarú bábához osontam. Egy ember márt várt rám, de a sötétben nem tudtam kivenni az arcát. Csak azt tudtam megállapítani hogy lány. A beszédéből. -Harry! Nincs sok időnk, de ezt meg kell mutatnom neked, te biztosan tudod mit lehet vele kezdeni. Azzal előhúzott valamit a talárja ujjából. Egy szörnyeteget! Nem, nem is szörnyeteg, de lábai voltak. Csakhogy a teste is figyelemre méltó volt: a lábak egy bájitalból álltak ki... Elég érdekesen, de annál ijesztőbben festett a félhomályban. A lány megint kinyitotta a száját hogy mondjon valamit, de erre már nem került sor. Ez a valami egyszer csak kiugrott a kezéből, és elfutott. Rémülten futottam utána, de nem találtam dehol. Eltűnt. Mire visszamentem, már a lány sem volt sehol. Lassan beköszöntött a tél, de az üveg-szörnyről nem érkezett hír... Aztán egyik bájitaltan órán megtaláltam. Piton büntető feladatot adott, mert illetlen voltam. Szerinte. Le kellett sikálnom a polcait, amiben a különös bájitalait tartja. Oda volt téve az üveg, lszíjazva. Mosat volt időm jobban szemügyre venni. Észre is vettem, hogy az üvegcsébe veleki egy halálfejet vésett, és a sarkába oda volt írva: Harry Potternek! Csak áltam, és nem tudtam mire vélni a dolgot. Piton meg akar mérgezni? Végül megfogtam és a földhöz vágtam az üvegcsét. Ezer kis darabra tört szét. Egy pélca suhintássl ektüntettem a roncsokat. Bárki bármit is akart kezdeni a méreggel, többé már nem áll rendelkezésére. Hacsak nincs még egy...