BOSZORKÁNYÜLDÖZÉSEK

A boszorkányüldözés okai
A középkori társadalmat áthatotta a félelem a gonosztól. Ez volt az egyház hatalmának egyik fő pillére, ugyanis a varázslásba vetett ősi hit a keresztény vallásban tovább fejlődött. Az egyház az ördögben való kétkedést súlyos eretnekségnek tartotta, a gonosz ellen védelmet csak a szorgos imádkozás, gyónás, áldozás, böjtölés stb. nyújthat. És persze az irtó hadjárat.

A boszorkányüldözés központi eleme az a dogma volt, mely szerint a boszorkányok szerződést kötnek az ördöggel és szolgálatába szegődnek. Emellett az egyház számára a démonománia egyszerű szillogizmuson alapult: a boszorkányüldözés hasznot hoz: ha van boszorkány, van üldözés. Ha van üldözés, van konfiskálás (lefoglalás). Ha van konfiskálás, van haszon. A nyerészkedés főleg az európai kontinensen jellemző, a briteknél kevésbé.

Az egyházi üldöztetés fő motívumai:

- fanatizmus

- haszonszerzés

- hatalomvágy

- dogmákhoz való ragaszkodás

Az egyház a nép hiszékenységével védte meg magát és erősítette hatalmát. Egy példa erre a Malleus maleficarumból: az 5. században egy férfi egy nemes hölgy ágyába bújt. Előbb obszcén beszéddel akarta felizgatni, majd "bűnös aktusra" szólította föl. A hölgy sikoltozni kezdett, segítséget hívott, a férfi az ágy alá bújt és Silvanus püspök ábrázatát vette föl. Másnap a felettes hatóságok megállapították, hogy a csábító valójában az ördög volt, aki felvette a püspök alakját.

La Démonomanie és Malleus Maleficarum
Malleus Maleficarum: Jacob Sprenger és Heinrich Institoris, domonkos rendi szerzetesek, inkvizítorok írták. Először 1486-ban jelent meg (nem sokkal Amerika felfedezése előtt) Németországban. A Malleus szerint nem menti meg a boszorkány életét, ha megbánja bűneit és visszatér Istenhez. Aki pedig nem hisz a boszorkányok létezésében, az eretnek. A könyv harmadik fejezete részletes leírásokat tartalmaz a boszorkányok felismeréséről, kínvallatásáról és büntetéséről, melyet szinte egész Európában a perek forgatókönyvének tekintettek.

La Démonomanie des sorciers: Jean Bodin neves francia jogtudós 1580-ban műve tartalmazza a kor fanatikus légköréből fakadó téveszméket: Például: A boszorkányok egyszerre több helyen is képesek jelen lenni, tehát egy normális alibi mit sem segíthet rajtuk, ha perre kerül a sor. A boszorkányokat tizenöt szentségtörő bűnért vonhatták felelősségre:

1. Istentagadás

2. Istenkáromlás és egyéb istentelenségek

3. az ördög imádása, áldozat bemutatása az ördögnek

4. gyermek felajánlása az ördögnek

5. kereszteletlen gyermek megölése

6. magzatok zálogba adása az ördögnek

7. emberek bevezetése a sátánkultuszba

8. eskütétel az ördög nevére

9. vérfertőzés

10. férfiak és kisgyermekek meggyilkolása boszorkányfőzet készítéséhez

11. holtak kihantolása, emberevés, embervérivás

12. emberölés méreggel és varázsigékkel

13. barmok leölése

14. éhínség előidézése, a földek terméketlenné tétele

15. közösülés az ördöggel

Összegzés
A boszorkányüldözés és démonománia futótűzszerű terjedésének fő okai tehát:

- A gazdasági és társadalmi válság, valamint a nyomor miatt kialakult a mély vallásosság krízise, azaz a középkori ember ésszerűtlenül sokat aggódott a lelki üdvéért. (nép)

- Az egyház hatalmas befolyása az előbbiek miatt, és ezt kihasználva saját érdekében tovább szította a fanatizmust (egyház)

Házifeladat: Csak egy kis szórakoztató feladat ezután a szomorú téma után...
Írd le minél több olyan könyv- ill. film címét, amelyben megjelenik a boszorkányság-téma!!!