Tasszeográfia, avagy Teafű-olvasás

= A jövendőmondás, illetve a jósoltató kérdésének megválaszolása tealevelek telepatikus olvasásának retuális módszerével.

A talán leginkább "tealevél-olvasás" néven ismert eljárást tasszeomanciának is nevezik. A tasszeográfiával az ókori kínaiak foglalkoztak először, amikor előjeleket kezdtek keresni a teaivás után a csészében maradó tealevelek elrendeződésében (görög tasszein:"elrendezni"), mintázataiban. A tealevél-olvasást állítólag a fillérekért jósoló vándorcigányok terjesztették el, olyannyira, hogy végül a tasszeográfia Európa egyik kedvenc prognosztizáló gyakorlatává vált. A 19. századi ember rendkívül szívesen fürkészte csészéje alját akkor is, ha nem teát, hanem kávét vagy bort ivott belőle. Hasonló elveken működött a molibdomancia is, csak ez esetben olvasztott ólmot öntöttek a hideg vízbe és az így keletkező ábrákat értelmezték. A célnek az olvadt viasz is megtette (Ceromancia). Ez utóbbi módszert a voodoo papok olykor még ma is használják jövendőlésre és ómenek értelmezésére. A tanév során felületesen ezekkel az egyéb módszerekkel is foglalkozunk majd.
Régebben a látnokok saját, kizárólag jövendöléskor használt csészével rendelkeztek. Ezeknek a belső felülete teljesen sima és egyszínű kellett, hogy legyen, hiszen bármilyen minta csak megzavarta volna az olvasást.
Napjainkban egyes üzletek speciális jóscsészéket érusítanak, és vannak olyan látnokok, akik szívesen használják ezeket. Divatba jöttek a zodiákus jelekkel ellátott csészék, amelyek segítségével a tasszográfiai megfejtés rögtön asztrológiai üzenettel is kiegészül. Az olvasáshoz legcélszerűbb laza, hosszú szálú teafüvet használni. Ahogy ez minden divinációs eljárás esetében elmondható, a jövendőmondás rituáléjának a részleteit a látnok határozza meg, de általános jelenség, hogy nem kedvelik a kereskedelmi forgalomban kapható, apró szemcséjű teákat vagy filtereket. Előfordul az is, hogy a látnok az olvasás minnél személyesebbé tétele kedvéért a jósoltató ízlésére bízza a tea kiválasztását.
Az eljárás során a tasszeográfus vagy tealevél-olvasó látnok megkéri a jósoltatót, hogy tegyen egy kanálnyi teafüvet az előmelegített kannába vagy esetleg közvetlenül a csészéjébe. Az is előfordul, hogy meg kell kevernie a teafüvet, mielőtt kimérné a megfelelő adagot. Ez egy kicsit olyan, mint amikor a tarot-olvasás előtt megkeverik a lapokat.
Olykor a jósoltató egy különlegesnek titulált kiskanalatt is kap, csak hogy átérezze a mágikus ceremónia jelentőségét. A látnoko szerint íly módon lehet biztosítani, hogy a tealevél valós információval szolgáljon. Ezért célszerűbb, ha képesek ha magunknak jóslunk - felétve, hogy képesek vagyunk rá...
A tasszeográfus két ülés között szappannal és meleg vízzel gondosan elmosogatja, majd hideg vízzel elöblíti a csészét, a csészealjat és a kiskanalat. A forró vizet a kannába töltik, miközben a jósoltató elmélyülten kavargatja a teafüvet, és közben a keresett információra vagy a megválaszolandó kérdésre összpontosít.
A teafüvet még egyszer megkavarják, majd a teát az előírásszerűen széles peremű, minta nélküli csészébe öntik. Fontos, hogy méretes csészealj legyen alatta. Amikor a tea kihűl, a jósoltató még mindig a kérdésre összpontosítva megissza, de úgy, hogy elegendő tea maradjon csészéje alján ahhoz, hogy a teafüvet körbe lehessen lötykölni vele a csésze falán (ehhez igen kis mennyiségű tea is elegendő).
A csészét a bal kezében tartva a jósoltató háromszor az óra járásának megfelelő irányban körbelötyköli a csészében a teát, majd amilyen gyorsan csak tudja, leborítja a csészealjra helyezett szalvétára. Egyes látnokok ilyenkor megkérik, hogy számoljon hátig, mielőtt felemeli a csészét. Bár a jósoltató erről a részletről legtöbbször nem értesül, a látnok nemcsak a csésze falán maradó mintázatokat veszi figyelembe a jövendöléskor, hanem a szalvétára kerülő leveleket is. A teljes olvasatot ugyanis a kettő együtt adja ki.
A teáscsésze falára tapadó leveleket az óramutató járásának megfelelő irányba olvassák. A csésze voltaképpen egy évnek felel meg, az adott napot a csésze füle mutatja, a szemközt eső pont pedig a fél évvel későbbi dátumot. A csésze pereméhez közel eső területre tapadt leveleknek általában nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint azoknak, amelyek lejjebb helyezkednek el, de vannak ezzel ellentétes gyakorlatot folytató tasszeográfusok is. Szerintem ők cseppet sem értenek a teafű-olvasáshoz... A csésze alján maradó levelek viszont általában tragédiát sejtetnek, bár vannak olyanok, akik nem tulajdonítanak ennek különösebb jelentőséget. Elég rosszul teszik...
Az óramutató járásával ellenkező irányba mutató levélszimbólumok az ábra halványuló jelentőségéről tanúskodnak, míg az óramutató járásának megfelelő irányú jelképek közelgő eseményeket jeleznek. A teljes tasszeográfiai olvasatot a csésze és a csészealj együttes értékelése adja meg.
A tealevelek által kirajzolt ábrák és alakzatok olvasásakor a látnok azok méretét, elhelyezkedését és ismétlődéseit is figyelembe veszi. A különböző alakzatoknak sajátos jelentésük van, azonban vannak közöttük olyanok is, amelyek egyszerűen azok, amik. Repülőgépet és szívet látni a csészében azt jelenti, hogy hamarosan elutazunk egy olyan helyre, ahova már régóta vágyunk eljutni.
Érdemes azonban itt is megjegyezni, hogy ugyanúgy, ahogy más jövendőmondó módszerek esetében, a megfejtést itt is alapvetően a jós intuitív képességeire kell bízni. A látnokok nagy része egyetért abban, hogy a misztikus képességnek igazán a gyakorlás során teljesednek ki, tehát minnél többet olvassa valaki a tealeveleket, annál jobb tasszeográfus válik belőle. Nem meglepő tehát, ha a kezdő az első alkalommal pusztán szétszórt foltokat lát a csésze falán. A gyakorlás teszi a mestert!!

És ahogy írgértem: további jelek!

Ág: Bővül a család vagy gyarapodik az üzlet.
Ágy: Józan, békés egyezség.
Akasztófa: Figyelmeztetés, hogy óvatos legyen, mert lehet, hogy baj közeleg.
Állkapocs: Hosszan tartó vita.
Angyal: Áldás közeleg.
Asszony: Boldogság, szerelem, barátság. Nem feltétlenül nőre vonatkozik.
Bagoly: A legmagasabb rendű tudás szimbóluma. Szerencsés okkult jel.
Befőttesüveg: Erő.
Betű: Egy olyan ember nevének kezdőbetűje, akivel kapcsolatba kerül vagy már kapcsolatban van. A levelek elrendeződésében található más szimbólumok az összefüggésre utalhatnak.
Bika: Makacs embert vagy makacs problémát jelez.
Bohóc: Boldogság vagy boldogságot színlelő személy.
Borospohár: Ünneplés.
Boszorkány: Különös esemény.
Bot: Sok pénz.
Cápa: Vagyon elvesztése.
Csillag: Szerencsés jel. Tervei nagyszerűen beválnak.
Csomó: Vita.
Denevér: Veszély.
Disznó: Mohóság és önző viselkedés.
Doboz: Ajándék.
Elefánt: Hűséges, jó barát.
Esernyő: Szerencsés jel. Az oltalom szimbóluma.
Fal: Félreértés.
Férgek: Botrány.
Fül: Nagyszerű hírek.
Fűrész: Akadály, amelyet a folytatáshoz le kell győznie.
Galamb: Béke, megbocsátás.
Gyík: Hiba.
Hajó: Utazás, tengeri út.
Harang: Váratlan bejelentés, házasság vagy eljegyzés.
Hold: Változás az életében.
Ív: Túláradó boldogság.
Káposzta: Féltékenység.
Karom: Rejtőzködő ellenség.
Kémény: Jómód.
Kenguru: Költözés, utazás.
Kígyó: Tudás, hatalom, okkult érvelés, siker. Összetekeredett kígyó: hűtlenség és árulás.
Kocka: Veszteség, változás.
Koporsó: Változás az életében, esetleg halál.
Könnycsepp: Csalódás.
Kötél: Megérkezik, akire régóta várt.
Kulcs: Siker. Az ajtók megnyilnak.
Légy: Betegség, figyelmeztetés, hogy vigyázzon egészségére.
Liliom: Stabilitás, hosszan tartó szerelem.
Medve: Nehezen bírkózik meg egy ön előtt álló feladatattal. (-->Honora kedvéért...:))
Ökör: Az állhatatossága kifizetődik.
Paróka: Rejtett dologra utaló jel.
Pipa: Rendbe jön egy kapcsolat.
Pitypang: Meghiúsulhat egy terve.
Rózsa: Népszerűség.
Sárkány: Önámítás.
Sisak: Az oltalom jele.
Sütemény: Ünneplés.
Tál: Meghívás.
Üllő: Kemény munka várja.
Váza: Ismeretlen hódolója támad.
Vízesés: Szerencsés jel, bőségre utal.

Házi feladat:
Foglaljátok össze a mai anyag lényegét 5-6 mondatban!