RÖVIDEN A BOSZORKÁNYOKRÓL

KIK A BOSZORKÁNYOK?

A "boszorkány"  szó eredete, jelentése:

A magyar "boszorkány" szó keleti eredetű: a török basyrkan szóból a csuvas nyelvben busturgan lett, ebből alakult ki a "boszorkány", mely eredetileg lidércet jelentett.

Definíció: A boszorkány interperszonális lény: az emberi személy és a természetfeletti, természeti hatalom között áll. A boszorkányság a mágiával való foglalkozás számos formájának egyike. A mágia azon a hiten alapul, hogy a természetfeletti erők befolyásolhatók. Művelője számára a mágia evilági törekvés, nem teológiai vagy elméleti kérdés. A mágia nem vallás, de a vallások csaknem minden formája mágikus elemeket is tartalmaz (pl. kereszténységnél a rózsafüzér, imádság: a formulák ismétlésének mágikus erőt tulajdonítottak)

A boszorkányság kialakulása:

Ókor: jóindulatúnak tartották a két világ között álló lényt.

Középkor elején: Németországban legkorábban a Walkürökkel rokon, erdei istennőként tisztelt nőalak volt a boszorkány.

A kereszténység elterjedése: hozzájárult a jelentésváltozáshoz, a negatív töltet kialakulásához. A keresztény autoritások az eredetileg pogány fogalmakat átértékelve az eretnekség körébe vonták, melyben a sátán központi szerepet játszott.

A középkori boszorkányok eredetének elméletei:

1. Egyesek szerint a boszorkányság nem volt más, mint egy szociális forradalmi mozgalom, melynek kettős célja: az alsóbb rétegek felkelése a feudális kizsákmányolás, főként a hírhedt "első éjszaka joga" ellen és az antik kultuszok és szokások újraélesztésére irányuló törekvés.

2. Kelta-elmélet: e szerint a boszorkányság ősi pogány természeti vallás maradványait őrzi, a Sabat pedig ősi kelta "istentisztelet".

3. Diana-kultusz: röviddel a kereszténység elterjedése előtt a 4-6. sz-ban virágzott az erdei istennő kultusza, mely talán a boszorkány-kultusz forrása lehetett.

4. Kettős elmélet: az észak-európai (kelta) és a dél-európai (ördöggel szerződő) boszorkányalakból az inkvizíció zagyvált össze egyet.

Kezdetben még különbséget tettek boszorkányság és varázslás között, a varázslás nem számított akkora eretnekségnek (oka: a varázsló azt mondja: "Azt parancsolom az ördögnek..., míg a boszorkány kér, afféle imádságként, elismerve az ördög felsőbbrendűségét)

Hiedelmek:

A boszorkányszombat, Sabat: boszorkányok alkalmankénti összejövetele. Évente egy időpontban, május 1. éjén, biztosan rendeztek Sabat-ot, ez a Walpurgis-éj. Többnyire hegytetőn gyűltek össze a boszorkányok, Németországban a Blocksberg hegyén, Magyarországon pedig a Gellért-hegyen tartották ezeket a szombatokat, ahol megjelent a Sátán (gyakran fekete ruhás férfi alakjában) és áldozatok bemutatása, lakoma majd féktelen orgia során tették tiszteletüket a boszorkányok.

Kísérőszellem: a gonosz megtestesülése, különböző állati formákban. A kísérőszellem gyakran kísérte az állítólagos boszorkányt, de leírnak olyan esetet is, ahol csak elment egy nő mellett, és valaki ezért gyanúsította meg boszorkánysággal. Gyakori kísérőszellem volt a fekete macska, a kígyó, a béka, de akadt lábatlan spániel is.

Az ördög könyve: Cyprianus könyve a skandinávoknál (mondókák gyűjteménye), Nagy Albert csodálatos titkai (Les admirables Secrets du grand Albert) a franciáknál, Mózes hatodik könyve a frank Svájcban, nemzetközileg elterjedt pl. a Salamon király kulcsa.

A boszorkányságban való hit hozzátartozott a középkori ember életéhez, a boszorkányok nem éltek kirekesztetten, magányban, még ha félelem övezte is őket, a közösséghez tartoztak. Emellett gyógyító tevékenységet is folytattak a közösség tagjai kérésére.

Házifeladat: Foglald össze az óra anyagát pár mondatban! Azt írd le, ami Téged legjobban megfogott, amit Te a legérdekesebbnek találtál - a saját szavaiddal!