Miért bogarak? Miért varangyok?

Mai eszünkkel nehéz lenne megmagyarázni, mire miért van szükség ezekben a bájitalokban. Az azonban világos, hogy egyes állatok bizonyos testrészeit arra az ősi elképzelésre alapozva használták, egy állat elfogyasztásával meg lehet szerezni kívánatos tulajdonságait. Pl. a denevérekről azt gondolták, hogy jól látnak a sötétben, ezért azt hitték, ha valaki iszik egy olyan bájitalból, amely denevért vagy denevérszemet tartalmazott (vagy bedörzsölte saját szemét denevérvérrel,) javul a látása. Ehhez hasonlóan a nyúllábtól gyorsabbak lehetünk, a hosszú éltű teknős húsa vagy páncélja meghosszabbítja az életünket.

Ron és Harry ugyanezen az elv alapján tetszik Monstro, illetve Crak egy-egy hajszálát százfűléfőzetükhöz, hogy a segítségével felvegyék ellenségeik külsejét. (Egy ősi babona óva int attól, hogy szanaszét hagyjuk levágott hajunkat vagy körmünket, mert egy gonosz boszorkány vagy varázsló rátalálhat, és felhasználhatja ellenünk. /Aki tudja, hogy mi ez a babona, annak 5 pontot adok/)

A varangyot valószínűleg amiatt a nagyon valóságos hatás miatt használták oly előszeretettel, melyet a veszélybe került állat – amely útban az üst felé bizonyára veszélyben érezte magát – által kiválasztott utálatos anyag okoz. Ez a mérgező vegyület, amelyet időnként „varangytejnek” is neveznek, hallucinációkat okozhat, s a gyűszűvirághoz hasonlóan hatással van a szívre: erősíti a szívizmok összehúzódását. , miközben csökkenti az összehúzódások gyakoriságát.

A szív más jellegű befolyásolására alkalmazták a szerelmi bájitalokat. Ezek a Roxfortban tiltott varázsitalok voltak az ókor óta részét képzik a mágikus gyakorlatnak. Akkoriban olyannyira elterjedtek voltak, mint ma a rágógumi. A helyi javaszasszonyok és jövendőmondók által készített és árult szerelmi bájital egyfogyasztójáról azt gondolták, hogy azon nyomban szerelemre gyullad az iránt, akitől az italt kapta. Főleg a nők használták, mert a férfiak általában varázslatokkal vették le a nők lábát. Az ókori Rómában rengetegen jártak úgy, hogy megbetegedtek, meghaltak a szerelmi bájitaloktól. Ezért is tiltották be a császárok. De ennek ellenére is használták a szereket.

A középkorra a szerelmi bájitalok emészthetőbbé váltak, s állati részek helyett főleg gyógynövényekből készültek. Egy tipikusnak tartott főzet tartalmazhatott vízbe, teába vagy borba kevert narancsot, mandragóragyökeret, vasfüvet és páfránymagot. A XVII – XVIII. századra a szerelmi bájitalok kezdtek kimenni a divatból, a helyüket átvették a varázslatok és bűbájok a mágia segítségével történő udvarlásban. Ma a legkedveltebb szerelmi bájitalok más módon hatnak, s parfümnek nevezik őket.

Hf: Keressétek meg bárhol, hogy mit jelentenek az alábbi kifejezések:

-         üst

-         mandragóragyökér